Gabonavetőgépek

    A gabonavetés teljes gépesítése a lovas vetőgépek traktorral való üzemeltetésével kezdődött. A nagyobb munkaszélességű, kifejezetten traktoros vetőgépek elterjedése az 1950-es évek elejétől indult meg. Az első ilyen magyar gyártmányú vetőgépek a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár (MMG) UTV-24, KTV-24, UTV-32 vontatott vetőgépei voltak, melyek adagolószerkezete bütykös-hengeres kialakítású. Nagy számban érkeztek vetőgépek külföldről is. A Szovjetunióból a SzU-24-es és a SzUL-48-as (tolóhengeres magadagolóval rendelkeztek), az NDK-ból pedig a Saxonia vetőgépek első típusai, az A-561-es 32 soros, az 5 méter munkaszélességű, osztott, összecsukható felépítésű A-591-es és az RS-09-es traktorra szerelhető A-761-es. A MMG tovább folytatta az újabb és újabb vetőgépek kifejlesztését és gyártását. Az 1950-es évek végén megjelent a híres Lajta-32 és a TTV-32 vetőgép. 16 soros Lajta vetőgép is készült, Lajta-16 SHG néven 1971-ben. A MMG Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolása után a Lajta-32 típus továbbra is gyártásban maradt, valamint ebből kiindulva újabb, továbbfejlesztett típusok jelentek meg. Az első a Lajta-32 VNC,  csúszócsoroszlyás kivitelű gép. A további fejlesztés eredményként megszületett a Super-S-32 vetőgép. A Lajta-32-höz képest például megnövelték a magtartály térfogatát és a vetőtengely ellenőrzésére elektronikus forgásjelzőt építettek be. A Super-SA-32 típus nyomjelzőit már hidraulikus úton lehetett emelni illetve süllyeszteni. A még különálló MMG-ben licensz alapján gyártottak pneumatikus vetőgépet EPV-48 és Lajta-Accord néven, az utóbbi  48, 72 és 96 soros változatban készült, és a legnagyobb változattal 10 nap alatt akár 850 hektárt is el lehetett vetni. A 60-as és 70-es években újabb külföldi vetőgépek érkeztek, például az NDK A-201-es függesztett vetőgép, a bolgár CD-48-as sűrűsorú vetőgép, továbbá Accord-Weiste és Kverneland típusok. A hazai vetőgépgyártásban nagy fordulat következett be, amikor a Rába gyár IH licensz alapján megkezdte a 10-6200-as, tárcsás-csoroszlyás vetőgép gyártását, mely egyhamar a magyar mezőgazdaság legelterjedtebb vetőgépe lett.
   A vetőgépek összekapcsolása már a kezdetekben elterjedt volt, legelőször a lovas vetőgépekből kapcsoltak többet egymás mellé, mivel a traktorok teljesítményéhez nem igazodtak ezek a kicsi vetőgépek. A nagyobb munkaszélességűekből is alakítottak ki vetőgépkapcsolásokat, elsőként a lánctalpas traktorokhoz, általában három gépek kötöttek össze. A vetőgépek összekapcsolására leginkább speciális vonókereteket alkalmaznak, de vannak gyárilag összekapcsoltak is, mint például a Rába-IH 10-6200-as kettő- és háromgépes kapcsolása. A vonókeretes kapcsolás előnye, hogy a gépkapcsolat általában szétszedhető, és ezután a vetőgépek külön-külön is üzemeltethetők. A szovjet vetőgépekhez szovjet vonókeretet használtak, típusjele SzP-16 volt és 4 db SzZ-3,6 vagy SzZP-3,6-os vetőgépet lehetett összekapcsolni vele. A MMG saját vetőgépeihez vonókereteket is készített. A VKV-3-assal 3 db TTV-32-es vetőgépet, míg a VKV-2 HJV-vel 3 db Lajta-32 vagy Super vetőgépet lehetett összekapcsolni. A függesztett Fortschritt A-202-es vetőgéphez a T-890 típusjellel készült vonó és egyben függesztőkeret, mely 3 darab A-202-est tudott egyszerre üzemeltetni. A Rába-IH 10-6200-as vetőgépeket gyárilag kapcsolták össze, 2 és 3 gépes változatban. Szintén gyárilag kialakított vetőgépkapcsolás a SUPER-SAK-32, mely 3 db SUPER-SA-32 vetőgépből áll. 1978-ban jelent meg a kettes kapcsolású RÁBA UGV-32 amelyek üzemeltetéséhez legalább 100 lőerő teljesítményű traktor volt szükséges. Ugyan ebben az évben került behozatalra a KITE által az USA-ból a John Deere-9350 típusú négyes kapcsolású gabonavetőgép amely hasonló stílusú volt mint az RábaIH-10-6200, csak attól jóval nagyobb területteljesítményre volt képes, feltéve ha rendelkezésre állt hozzá egy legalább 180-lóerő motorteljesítményű üzemeltető traktor, így ezt a vetőgépet ekkor leginkább Rába-180 traktorhoz ajánlották. Ugyan csak 1978-ban érkezett a Massey Ferguson Angliai gyárából az MF-30 5,3 méter munkaszélességű gabonavetőgép. A nyolcvanas évek második felében megjelentek az új kisebb méretű függesztett gabonavetőgépek amelyek közül nálunk a legelterjedtebb az Amazone RPD, D8-40-E és D8-60-E, illetve a Hassia DK-400 típusok voltak. Meg kell említeni hogy hazánkban kísérletek folytak a gabonafélék szórva vetéssel történő termesztésének kialakításáról melyhez a Kecskeméti Mezőgép fejlesztette ki és gyártotta le vetőmag elszórásához alkalmazható szórva vetőgépet HSZV-12 típusjelzéssel, sőt ennek megalkotta az IFA W-50 LA/Z tehergépkocsira adaptálható felépítményes változatát is.

 
                                           UTV-24 vetőgép
  (Magyar Népköztársaság, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár)                                                                                  

  A 24 soros, vontatott kivitelű vetőgép egyaránt alkalmas aprómagvak, gabonafélék és nagymagvak vetésére egyaránt alkalmas. Gumikerekes kivitelű és viszonylag könnyű, ezért homokos talajokon is alkalmazható. A gép vázszerkezetének főtartója csőből készül. A vetőszerkezet hajtását a bal oldali járószerkezetről kapja a közbeiktatott fogaskerék hajtóművön keresztül. A magszekrény mellső oldalás elhelyezett hajtómű (fordulatszámváltó) segítségével  a vetőtengely 64 féle fordulatszáma állítható be azonos menetsebesség mellett. A hajtómű 8 darab fogaskerékből és előtét kapcsolókerékből áll. A csoroszlyák kiemelését a vonókereten elhelyezett szögemelő végzi, mely a traktor hidraulikájával működtethető.
 Műszaki adatok  Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                                           UTV-32 vetőgép
  (Magyar Népköztársaság, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár)                                                                                  

  Egyaránt alkalmas - vetőelem cserével - gabonafélék, nagy- és aprómagvak vetésére. Gumikerekes kivitele, rugós és súlyterhelésű csoroszlyái nagy munkasebességet biztosítanak. A vetőszerkezeten található tolózár négy állásba állítható, melyek közül az első helyzetben a nyílást teljesen elzárja. A második állás az aprómagvak, a harmadik a közepes magvak, a negyedik pedig a nagymagvak vetésére szolgál. A gép két oldalán nyomjelző található, melyek a kezelőállásból fel-le mozgathatók
 Műszaki adatok  Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                                   Fortschritt A-761 vetőgép
   (Német Demokratikus Köztársaság, VEB Landmaschinenbau Bernburg)                                                                                  

  Az A-761 jelű vetőgép az RS-09 univerzális eszközhordó traktor jól bevált munkagépe. Az Rs-09-es traktor eszközhordó vázára szerelhető osztott kivitelű vetőgép. Fel-, illetve leszerelése egy csapszeg segítségével könnyen és gyorsan végezhető. Elhelyezése folytán a gép munkája a traktorülésből kényelmesen ellenőrizhető. Az A-761 jelű SAXONIA vetőgép bütykös hengeres vetőelemeivel 2,5 méter szélességben, egyenletesen, jól vet. Egy munkafolyamat alatt legfeljebb 24 sor vethető. Amennyiben  sorok száma kevesebb, a felesleges csoroszlyák és magvezető csövek gyorsan és egyszerűen leszerelhetőek. A sortávolság állítódeszkák segítségével könnyen állítható. A vetési mennyiséget a 72 fokozatban állítható hajtóművel lehet szabályozni. A vetőberendezést a  traktor teljesítményleadó tengelye hajtja. A vetőgép elején felszerelt csoroszlyák és nyomlazítók kiemelését az erőgép hidraulikája végzi.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                                   Fortschritt A-591 vetőgép
   (Német Demokratikus Köztársaság, VEB Landmaschinenbau Bernburg)                                                                                  

  A vetőgép gabonafélék, nagy és aprómagvak vetésére egyaránt alkalmas. Felépítését tekintve osztott kivitelű, három részből álló vetőgép. A vetőgép középső része a hagyományos, 2,5 méter szélességű SAXONIA vetőgép, a két egyenként 1,25 méter munkaszélességű szárnyrész be-, illetve kihajtható a szállítási vagy munkahelyzetnek megfelelően. A vetőszerkezetet  a járókerekek hajtják, kilincsműves automaták közbeiktatásával. Ezek segítségével a traktorvezető üléséből, egy fogantyú meghúzásával ki-, illetve bekapcsolhatja  a vetőszerkezetet. A vetőmag mennyisége a 72 fokozatban állítható hajtóművel szabályozható.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                                   Lajta-32 vetőgépcsalád
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  

  A vetőgépcsalád vontatott alapgépe 32 soros, bütykös-hengeres vetőszerkezetű gép, amely gabonafélék, valamint apró- és nagymagvak vetésére használható. A vetőgép vázát csőtartóra épített merev lemezszerkezet alkotja, amelyen felül a vetőszerkezettel ellátott magszekrény, alsó részén a magvak talajba juttatására szolgáló csoroszlyák találhatók. A magvak kiadagolását a lejtős fenekű magtartály alján lévő bütykös-hengeres adagolóelemek végzik. A kiadagolható magmennyiség a vetőtengely állításával szabályozható, amely  a hajtást a bal oldali járókerékről kapja. A vetőtengely fordulata 48 fokozatban állítható be. A vetőszerkezeti hajtásrendszer ki- és bekapcsolását a csoroszlyaemelő rendszerbe telepített hajtáskapcsoló automata végzi. A gép vontatására a mellső részre épített vonókeret szolgál. Ugyanezzel a vonókerettel - a vetőgép bal oldalára szerelve-  szállítható a vetőgép.
 Műszaki adatok  Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt Digitális fotók  Videó
 
                   Lajta-32 vetőgépek háromgépes kapcsolása
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  

  A háromvetőgépes kapcsolás áll 1 VKV-3E vonókeretből és 3 db Lajta-32 vetőgépből. Ugyanezzel a vonókerettel 3 db Super SA-32 vetőgép is összekapcsolható. A vonókeret 1 db középső és 2 db szélső keretrészből áll. A középső keretrészen elől a vonórúd, hátul a középső vetőgép vontatására szolgáló vonórész található. A szélső vetőgépek a csuklós keretrész főgerendelyéhez kapcsolódnak. A vonókeretet 3 db fúvott gumiabroncsú kerék támasztja alá; közülük az oldalsó keretrészeken 1-1 db csuklós, a középső keretrészen pedig rögzített kerék található. Munkahelyzetben a vonókeret szélső részeit a középső keretrész hegesztett tartóihoz sodronykötelek erősítik. A szállítási helyzetbe történő átszerelés a szélső vetőgépek lekapcsolása és a merevítő drótkötelek oldása, valamint a csapok kivétele után a szélső részeknek a behajtásával végezhető. Az összehajtott vonókerethez a vetőgépek egymás után kapcsolhatók.
 Műszaki adatok  Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                               Super SA-32 vetőgépcsalád
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  

  A Super SA-32 vetőgépcsalád a Lajta-32 vetőgépcsalád továbbfejlesztett változata. A vetőgép vontatott, 32 soros, mechanikus-bütyköshengeres vetőszerkezetű gép, amely elődjétől főbb konstrukciós jellemzőit illetően az alábbiakban tér el: a vetőgépet széles gumiabroncsú támkerekekkel látták el; a magmennyiség szabályozása fordulatszámváltómű nélkül, csupán lánckerekek cseréjével végezhető; a tárcsáscsoroszlyás típusváltozatnál a tárcsák korábbi csúszócsapágyazása helyett gördülőcsapágyakat építettek be; a csoroszlyák és nyomjelzők mechanikus működtetése helyett hidraulikus úton - a traktorvezető által- történik a váltás; a vetőtengely fordulatának ellenőrzése céljából elektromos forgásjelzőt építettek be, mely a traktorvezetőnek jelzést ad a vetőtengely leállása esetén. A Super SA-32 vetőgép is többféle változatban készült, a különböző típusok felsorolása a műszaki adatoknál található meg.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
      Super SAK-32 háromvetőgépes, vonókeret nélküli kapcsolás
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  

  A háromvetőgépes kapcsolás 1 db Super SAK-32 és 2 db Super SA-32 jobb, illetve baloldali vetőgépből áll. A külön vonókeret nélküli hármas kapcsolásban elöl középen, közvetlenül a traktorhoz kapcsolódik az erősített vonókeretű és szárú Super SAK-32 vetőgép, melynek jobb és baloldalán csuklósan telepített vonókeret részekhez csatlakozik hátulról a két szélső, jobb, ill. bal oldali vetőgép. Az egyes húzások közötti csatlakozó sortávolságot a hátsó vetőgépek külső oldalán található nyomjelzők és a traktor elejére szerelt nyomkereső használatával lehet megoldani. A nyomjelzők hidraulikus múködtetésűek, váltásukat a hidraulikus körbe épített hidromechanikus irányváltó kapcsoló végzi, az ugyancsak hidraulikus úton történő csoroszlyakiemelés-süllyesztéssel egyidejűen. Szállítási helyzetben a vetőgépek speciális vonószár segítségével egymás után köthetők, így a gépcsoport együttes áttelepítése egy gép szélességében oldható meg.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                  Lajta-Accord FPV-48 NT pneumatikus vetőgép
  (Magyar Népköztársaság, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár)                                                                                  

  A Lajta-Accord FPV-48 NT vetőgép a Lajta-Accord vetőgépek legelső típusa. 1972-ben mutatták be a Budapesti Nemzetközi vásáron. A gép könnyű szerkezetű, traktorra függeszthető. Vetőszerkezete pneumatikus rendszerű, a gépen egy darab központi adagolószerkezet található. A vetőgép 5, 6 és 7 méteres munkaszélességgel készült. Hektáronként 2-360 kg vetőmag vethető ki vele, a vetőmag a máktól a kukoricáig bármi lehet. A vetőcsoroszlyák kialakítása lehetővé teszi a 12 km/h munkasebességet, így 6 méteres munkaszélesség esetén a gép teljesítménye elérheti a 7,2 ha/h-t. A háromféle munkaszélességű gép vetőcsoroszlyáinak száma 25 és 64 db között változtatható. Az elosztófedelek cseréjével a sortávolság 12, 15, 17, 20 ill. 20,5 cm-re állítható. A nyomjelzők hidraulikus munkahengerek segítségével működtethetők.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                  Lajta-Accord VPV-48 NT pneumatikus vetőgép
  (Magyar Népköztársaság, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár)                                                                                  

  A Lajta-Accord VPV-48 NT vetőgép vontatott, pneumatikus vetőszerkezetű, központi magtartályú gép. Üzemeltetéséhez 50 LE teljesítményű traktor szükséges. A mag kiadagolása a lejtős fenekű magtartály alján elhelyezett cellás adagolóhengerrel, szétosztása és a csoroszlyákhoz juttatása pedig pneumatikus úton, nyomólégárammal történik. A ventillátor nyomócsövébe az adagolóhenger által a kívánt mennyiségben juttatott magvak a fő- és másodelosztófejeken és a magvezető csöveken keresztül jutnak el a csoroszlyákhoz ill. a talajba. A csoroszlyák és a nyomjelzők kiemelése és süllyesztése hidraulikus úton történik. A vetési mélység hidraulikusan, illetve a csoroszlyánkénti rugóterheléssel szabályozható. Szállításkor a vonórúd a gép vázához felhajtva rögzíthető, a bal oldali járókerék hidraulikus úton 90°-kal elforgatható és az átszerelés elvégzése után a gép külön vonórúddal a hossztengelye irányában vontatható.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                  Lajta-Accord B-48 FFNT pneumatikus vetőgép
  (Magyar Népköztársaság, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár)                                                                                  

  A Lajta Accord B-48 FFNT féligfüggesztett, 48 soros, pneumatikus vetőszerkezetű, központi magtartályos gabonavető gép. Vontatásához 50 LE teljesítményű traktor szükséges. A gép emelése és süllyesztése a gép hátulján található, hidraulikus munkahengerrel működtetett kerekekkel történik. munkahelyzetben a gép további 2 kerékre támaszkodik. A mag kiadagolása a lejtős fenekű magtartály alján elhelyezett cellás adagolóhengerrel, szétosztása és a csoroszlyákhoz juttatása pedig pneumatikus úton, nyomólégárammal történik. A ventillátor nyomócsövébe az adagolóhenger által a kívánt mennyiségben juttatott magvak a fő- és másodelosztófejeken és a magvezető csöveken keresztül jutnak el a csoroszlyákhoz ill. a talajba. A nyomjelzők hidraulikus munkahengerek segítségével működtethetők. A központi ventillátor meghajtása a traktor TLT-jéről történik.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                  Lajta-Accord VPV-72 NT pneumatikus vetőgép
  (Magyar Népköztársaság, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár)                                                                                  

  A Lajta Accord VPV-72 NT vontatott, 72 soros, pneumatikus vetőszerkezetű, központi magtartályos gabonavető gép. Vontatásához 80 LE teljesítményű traktor szükséges. A gép középső, 3 db fúvott gumiabroncsozású kerékkel alátámasztott részéhez csuklósan kapcsolódik a jobb- ill. bal oldali szárny, amelyeket szélső végükön szintén egy-egy fúvott gumiabroncsozású kerék támaszt alá. A középső részen helyezkedik el az iker-magtartály, a tartályon telepített cellás adagolóhengerekkel, amelyek a gép jobb és bal oldali részét külön szolgálják ki. A magvak továbbításához szükséges nyomólevegőt azonban mindkét részhez egy központi ventillátor  biztosítja, mely meghajtása a traktor TLT-jéről történik. A magmennyiség az adagolóhengerrel, a magvak elosztása a fő- és másodelosztó fejeknél lévő terelőkúpokkal szabályozható. A sortávolság 12 cm, a gép munkaszélessége 864 cm. Szállításkor a szárnyrészek behajthatók.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                                Rába-IH 6200 gabonavetőgép
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  
  A Rába-IH-6200  vetőgép vetőmag, műtrágya és talajfertőtlenítő szer adagolására, illetve talajba juttatására szolgáló vontatott gép, amely a csoroszlyák mögé elhelyezett nagy átmérőjű tömörítőkerekek segítségével egyidejűleg sortömörítést is végez. A magtartály belső tere térelválasztó lemezzel, változtatható térfogatarányokkal, kétfelé osztható, a vetőmag és műtrágya arányának megfelelően. A magtartály alján tolóhengeres magadagoló szerkezet, hátul függőleges tengelyű műtrágya adagoló tárcsa található. A magtartály mellső részén különálló tartállyal és toló-hengeres adagolószerkezettel helyezkedik el a mikrogranulátum-adagoló egység. A vetőmag és a műtrágya talajba juttatása tárcsás csoroszlyákkal történik, melyek kiemelése és süllyesztése hidraulikus munkahenger segítségével történik. A gép jobb és bal oldalán sorjelző berendezés található.  Szállításkor a gép az ikerkeréken és a harmadik szállítókeréken gurul.
 Műszaki adatok  Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt Digitális fotók Videó
 
              Rába-IH 6200 gabonavetőgép kétgépes kapcsolása
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  

  Az Rába-IH 6200 vetőgép kétgépes változatában az egymás mellé kapcsolt gépeket elöl csuklós, hátul ugyancsak csuklós építésű, "U" profilú gerendely köti össze. A vetőgép hátulján - a szállítás céljára - hidraulikusan mozgatható fúvott gumiabroncsú kerekeket helyeztek el, számszerint három darabot. Ezek átfordításával a gép kiemelődik és szállításkor e hátsó, valamint az elöl elhelyezkedő ikerkerekeken nyugszik. A vontatás a gép bal oldalán,  a hátsó kerekek átfordításával egyidejűen lefelé elmozduló , a traktorra támaszkodó vonókerettel történik. A csuklós tömörítő keréksor tagokat szállításkor a kerekek aláfordításával egyidejűen elmozduló gerendely rögzíti.
 Műszaki adatok  Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt Digitális fotók  Videó
 
           Rába-IH 6200 gabonavetőgép háromgépes kapcsolása
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  

  A Rába-IH 6200 vetőgép háromgépes változatában az egymás mellé kapcsolt gépeket elöl csuklós, hátul ugyancsak csuklós építésű, "U" profilú gerendely köti össze. A vetőgép hátulján - a szállítás céljára - hidraulikusan mozgatható fúvott gumiabroncsú kerekeket helyeztek el, számszerint öt darabot. Ezek átfordításával a gép kiemelődik és szállításkor e hátsó, valamint az elöl elhelyezkedő ikerkerekeken nyugszik. A vontatás a gép bal oldalán,  a hátsó kerekek átfordításával egyidejűen lefelé elmozduló , a traktorra támaszkodó vonókerettel történik. A csuklós tömörítő keréksor tagokat szállításkor a kerekek aláfordításával egyidejűen elmozduló gerendely rögzíti.
 Műszaki adatok  Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
              Fortschritt A-202 vetőgép háromgépes kapcsolása
   (Német Demokratikus Köztársaság, VEB Landmaschinenbau Bernburg)                                                                                  

  A nagy munkaszélességű vetőgépcsoport 3 db A-202/1 függesztett vetőgépből a T-890 hordozó-kapcsoló kocsiból áll. A vetőgép függesztett, 25 soros, bütykös-hengeres vetőszerkezetű, mely gabona, apró- és nagymagvak vetésére használható. A magvak kiadagolását a lejtős fenekű magtartály alján található bütykös-hengeres adagolóelemek végzik, melyek a magvak méretének megfelelően cserélhetők. A kivetett mennyiség a vetőtengely fordulatszámának állításával változtatható. A vetőszerkezettől a mag magvezető csöveken jut a késes sornyitó csoroszlyába. A vetőgépek a T-890 kapcsolókocsihoz egy-egy hárompont függesztőszerkezettel kapcsolódnak. A függesztőszerkezet csavarorsós karjaival állítható be a vetőgépek közti távolság, illetve az állítószerkezet rögzítésével a vetőgépek helyzete. A kocsi elülső gerendelyét 2 db és a vetőgépek fölött hátranyúló bölcső alakú tartót szintén 2 db önbeálló kerék támasztja alá.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
        John Deere 9350 gabonavetőgép négygépes kapcsolása
                    (Amerikai Egyesült Államok, John Deere Co.)                                                                                  

  A négy vetőgépes kapcsolás 4 db, egyenként 3 m széles vetőgépből áll, így a gépkapcsolás együttes munkaszélessége 12 m. A vetőgép mechanikus (tolóhengeres) vetőszerkezettel rendelkezik, vontatott kialakítású. Magtartálya kétrészes, s egy közdarabbal kétfelé osztották: a vetéssel egyidejűleg műtrágya is adagolható a géppel. A vetőmag mennyisége a magtartály alján elhelyezkedő tolóhengerek aktív hosszának változtatásával-és egy fogaskerékpár cseréjével-szabályozható. A műtrágya adagolását vízszintes tengelyű műanyagtárcsák biztosítják; a kiadagolt mennyiség lánckerék cserével és fordulatszámváltóval szabályozható. A műtrágya és vetőmag adagoló szerkezetek hajtása a tömörítőkerék-sor tengelyéről történik. A vetőmag és műtrágya külön csöveken, de ugyanazon tárcsás csoroszlyapárokhoz, illetve a csoroszlyaöntvényeken keresztül a földe jut. A magvak takarását a gép hátuljára szerelt tömörítőkerék-sor végzi.
 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                               GFA vetőgépfeltöltő adapter
           (Magyar Népköztársaság, RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár)                                                                                  

  A GFA típusú vetőgépfeltöltő adapter hátrabillenthető rakfelületű tehergépkocsira szerelhető csigás szállítóberendezés, mely egy ferde (30°-os) szállítócsigából és egy hátrafelé szűkülő tartályból áll. A nagyteljesítményű vetőgépek gabonafélékkel és nagymagvakkal való feltöltésére használható. A rakfelületről a vetőmag a hátrafelé szűkülő tartályon keresztül a garatba jut, ahonnan menetirány szerint bal oldalra szerelt csiga elszállítja és a vetőgép tartályába juttatja. Szállítási helyzetben a csiga hidraulikus munkahenger segítségével felhajtható. A csigát mind üzemi, mind szállítási helyzetben mechanikusan rögzíteni kell. A csigát gumibetétes tengelykapcsolón keresztül hidromotor hajtja. A szállítási teljesítmény a kifolyónyílás nagyságának és a csiga fordulatszámának változtatásával szabályozható. A kifolyónyílás zárófedelét elektro-hidraulikus vezérlőszerkezettel bekapcsolható kettős működésű hidraulikus munkahenger nyitja illetve zárja.

 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó
 
                         Horsch SE-4 direkt-szórvavető gép
                             (Német Szövetségi Köztársaság)                                                                                  

  Ezt a vetőgépet kísérleti célból hozták hazánkba, szerepelt az 1984-es Bábolnai Napokon, ahol nívódíjat is kapott, majd 1985-ben tovább tesztelték többféle erőgéppel üzemeltetve. Vontatásához nehéz univerzális traktor szükséges, mivel talajmaró részből és pneumatikus vetőegységből áll. A rotációs kapák a vetésmélységig megemelik a szármaradványokkal borított talajt. Közvetlenül mögötte csúszik a vetőszerkezet. Ez egy csőidom, melyből az egyenlő távolságra elhelyezett furatokon keresztül kerül a talajba a vetőmag. Az így kiszórt magokat a visszahulló föld betemeti. A könnyebb szármaradványok a talaj felszínére hullanak és ideális fedőréteget képeznek a talajnedvesség megőrzéséhez. A gép 4 méter munkaszélességű, óránként 2 hektárt képes elvetni.

 Műszaki adatok Archív fotók Prospektus Mezőgépteszt  Digitális fotók  Videó