A gyepszénában és szalmában történő rendképzésre és átrakásra általában a sodró rendszerű gépeket használták. A betakarítás követő munkaműveletek, a rendterítés és a rendösszerakás, a szükségessé tették bonyolultabb rendszerű rendterítők rendforgatók, rendrakók alkalmazását is. Gyepszéna készítéséhez megfeleltek az egyszerű merev, nem vezérelt ujjas gépek. A lucerna vagy más pillangósok rendkezelésére inkább a vezérelt ujjas berendezéseket használták az állattartó nagyüzemek. A rendkezelésre egészen eltérő konstrukciók álltak rendelkezésre. E gépeket az alábbiak szerint csoportosíthatók:
   A vízszintes tengelyű csillagkerekes rendsodró gépek legegyszerűbb változatai, a 60-as és 70-es évek elején bevezetett típusok általában a BMG által gyártott Csillag, a lengyel PZB 7 és PZK 7 típusok amelyek vontatott kivitelűek voltak. A rugóacélból kialakított csillagkerekek a vázszerkezethez kapcsolódnak. A csillagkerekek felfüggesztése talajkövető, hajtásukat a haladási sebesség hatására a talajon ébredő súrlódás biztosítja
   A dobos rendsodrók működése a vezérelt lapátos motollákéhoz hasonlítható. Függesztett, illetve vontatott változatban készültek. A rendsodró dob vezérelt ujjas lapátjai a dob két oldalán elhelyezett vezérlőpályán mozognak. A függesztett változatú gépek a hajtásukat a traktor TLT csonkjáról, míg a vontatottak: a járókerékről kapják. A keletnémet Fortschritt Kombinát E-247, E-249 és TRW-42 néven gyártott ilyen kialakítású rendkezelő gépet.
   Szalagos rendsodró gépek kisebb munkaszélességben, nagyon egyszerű merev ujjas (nem vezérelt) munkavégző elemekkel, függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességű vontatott kivitelű, vezérelt ujjas gépek bonyolultabbak, de kíméletesebb munkát végeznek. Hazánkban csak néhány darab jelent meg a nagyüzemekben, az alacsony munkasebessége miatt.
   A rendterítő gépek 6-7 m munkaszélességgel vontatott változatban készültek. A gépek vázkerete vonórúddal kapcsolódik az üzemeltető traktorhoz. A berendezést állítható magasságú és dőlésszögű kerekek támasztják alá. A forgórészek minden esetben hajtottak, hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-ről kapják kardántengelyen át. A rendterítők általában 4-6 és 8 forgórésszel készülnek, szállítási helyzetben kétoldalt a kinyúló forgórészek felhajtható. Magyarországon a nagyüzemekben a legtöbbet használt ilyen jellegű gép a KUHN GF-671 licenc alapján gyártott M-1111 rendterítő volt. Továbbá lehetett találkozni Claas és Stoll gyártmányokkal is.
   A rendrakó gépek a szálastakarmány-technológiában a rendterítők után következnek. Rendszerint vezérelt ujjasak, de előfordulnak speciális kialakítású merev ujjas berendezések is. A rendrakó gépek 3-5 m munkaszélességnél általában függesztett kivitelűek. A forgórészek villakarjai görgőkkel kapcsolódnak az acélöntvény agyhoz. Az agyon kialakított pályán mozognak a villakarok vezérlő görgői. Hazánkban a legismertebb típusa a francia KUHN licenc alapján Szolnoki Mezőgép által gyártott M-1101 két forgórészes típus. A rendrakó gépek másik nagy csoportjában a forgórészekre a rugós ujjakat csap körül elfordíthatóan szerelik fel, s a vezérlést a centrifugális erő végzi. A nagy kerületi sebességgel forgó dobok palástján elhelyezett rugós ujjak a centrifugális erő hatására nyílnak ki. Ilyen kialakítású gép volt például az itthon is közkedvelt Holland PZ Zweegers DS-5000 rendrakó, rendkezelő gép is. A Francia KUHN-cég FLEX elnevezésű gumi forgórésszel szerelt rendrakójának forgórészei rugalmas gumihengerek, amelyek a palástján a szálastakarmányok terelésére műanyag pálcákat helyeztek el. Az elasztikus gumihengerek kíméletesen mozgatják az anyagot. A rendrakó gépek kivétel nélkül hajtott forgórésszel dolgoznak. Munkahelyzetben állítható magasságú kerekek támasztják alá a berendezéseket. Az egyik legkülönlegesebb rendrakó adapter a Fortschritt E-318 típus, amely ugyancsak Szolnokon készült, és az E-301/302/303 önjáró kaszáló gépek vágóasztalai helyére szerelhetők. Kialakításában hasonlít az E-281 C önjáró silózó széles S-22 típusú rendfelszedő adapteréhez, azzal a különbséggel, hogy ez kisebb munkaszélességű és a középre hordó csigát kicserélték egy irányban menetes levelű csigára 
   Az univerzális rendkezelő gépek - megfelelő beállítás esetén - az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában vezérelt ujjas forgórésszel készülnek. A Magyarországon legismertebb típus a KUHN GRS-25 licenc alapján gyártott M-1120 rendkezelő gép, amely a Szolnoki Mezőgép gyártmánya. E mellet még nagy darabszámban üzemeltek a PZ Zweegers és a Claas gyártmányú holland és német típusok is. A konstrukciójukat tekintve a rendrakó gépekhez hasonló kialakításúak. A forgó részek forgásiránya megváltoztatható. Ennek megfelelően a forgórészek rendterítésben egymástól el, rendrakásban pedig szembe forognak.