A szemenkénti vetőgépeket kialakítástól függően hazánkban kukorica, napraforgó és cukorrépa vetésére használják. A szemenkénti vetőgépek függesztett és vontatott kivitelben egyaránt készültek. A függesztett gépek 4-, 6-, 8, illetve könnyű építésű 12-soros, a vontatott gépek pedig 6-8-12-18-soros változatban készülnek. Vetőszerkezet rendszere szerint megkülönböztetünk mechanikus és pneumatikus gépeket. Az egyedi vetőszerkezetű gépeknél a vetőszerkezetet soronként a csoroszlya fölé építették. Közvetlenül fölötte van a magláda is. Ezek a gépek nagy pontossággal vetnek, mert a vetőszerkezetből a mag közvetlenül a magágy fölött kerül ki. Az ejtési magasság általában 5-10 cm, tehát a mag gyakorlatilag a kivetés pillanatában kerül a magágyba, nincs magelvezető cső, ami az egyenletességet a benne kialakuló ütközések és súrlódás következtében ronthatná. A magláda, a vezetőszerkezet és a csoroszlya egy egységet képez, amit vetőegységnek neveznek. Minden sorhoz egy-egy vetőegység tartozik. A vetőegységet húzószárral vagy paralelogramma függesztéssel kapcsolják a vonógerendelyhez. Így a vetőegységek egymástól függetlenül elmozdulhatnak és jól követik a talajfelszín hossz- és keresztirányú domborulatait, a nagyon fontos a vetési mélység tartása szempontjából. Az egyedi vetőszerkezetű gépek is készülhetnek mechanikus vagy pneumatikus vetőszerkezettel. A cukorrépavető gépek munkasebessége 4-7 km/h, a kukoricavetőké 6-10 km, a pneumatikus gépekhez ezeken belül is általában a magasabb sebességértékek tartoznak. A központi magtartályos gépeknél egyetlen nagy vetőszerkezet több csoroszlyát is kiszolgál. A vetőszerkezettől a csoroszlyákhoz hajlékony műanyag csővezetékeken nyomó légáram továbbítja a magokat. Ilyen vetőszerkezet például a Cyclo típusú kukoricavető gépeken van, amelyek hazai gyártása az USA-tól megvásárolt licenc alapján történik.
    A cukorrépa vetőgépek a hatvanas évek kezdtek elterjedni hazánkban, egyrészt hazai gyártásból, és legalább ugyanilyen arányban importból kerültek beszerzésre. A hazai gyártású gépek között a legnépszerűbb a Megév szolnoki gyárában készült SZVS-60 és a Nyíregyházi Mezőgép CV-12, CV-67 és CV-71-es típusú cukorrépa vetőgépei. Ugyancsak nagyon népszerű volt a Fortschritt A-695 és A-697 12 soros cukorrépa szemenkénti vetőgép. A Rau Exacta vetőgépeket 1968-tól kezdték importálni az NSZK-ból, később a hazai cukorrépa-vetőgép gyártás csökkenése után egyre nagyobb számban álltak munkába. Továbbfejlesztett változata a Rau Exacta-S. Ugyanebben a kezdeti időszakban kerültek bevezetésre a Csehszlovák Sepuz 12 vetőgépeket és az orosz gyártmányú 2-SZTSZN-6A-t, mely két 6 soros vetőgép összekapcsolása. További nálunk használt Rau cukorrépa vetőgépek voltak a Rau Multiport, 1986-tól a Rau Betasem és 1988-tól Rau Aerosem (Hassia Multisem korábban) további 80-as években alkalmazott változatok a Kleine Unicorn, mely 1989-től a Rába MMG licenc alapján gyártott. Nyugati importból származó cukorrépa vetőgépek a Schmotzer UD-2000, a francia Herriau Monosem és Turbosem, a német Hassia Unisem D és Kleine Multicorn, Nodet Pneumasem, Becker. A KGST tagországok közül pedig még a lengyelek gyártottak S-057 néven 12 soros cukorrépa vetőgépet.
     A kukorica szemenkénti vetőgépek közül az itthon legelterjedtebb típusok három gyártó termékei voltak. Az egyik legrégebbi és legismertebb típus a máig gyártásban lévő és többször korszerűsített román SPC típusok. Az SPC-4, 6, 8 és 12 soros változatok. A másik igen közkedvelt gépek voltak az Rába IH Cyclo vetőgépek. Ezek közül is a 400, 500 már a termelési rendszerek jóvoltából, korábban 1970-től munkába állt. A 400-ast 1978-tól, a 800-as típust 1980-tól gyártották itthon a Rába MMG-gyárban. Egy 6 soros és kétgépes 12 soros kapcsolásban egyaránt használták őket. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár már korábban is gyártott kukorica szemenkénti vetőgépeket FKV és UKV jelzéssel. Ugyancsak népszerű és ismert vetőgép típus Magyar mezőgazdaságban a Becker Aeromat jelzésű szemenkénti vetőgépek. A 6 soros változatát általában 50-80 Lőerős traktorok, míg 12 soros kapcsolását 120-180 lóerős erőgépek üzemeltették. A John Deere vetőgépek közül már kevesebb állt nálunk üzembe, a Flexi Planter 71 volt az első majd később az 1280 és 1300 6 és 12 soros vontatott típusokból már több dolgozott 1970-től. Itthoni MMG gyártmány volt még az Accord licenc alapján gyártott Pneu Drill vetőgépek. Az időszak vége felé nem nagyon jelentek meg új gyártmányok inkább a régi jól bevált típusokat fejlesztették korszerűsítették a gyártók.