A talajlazítás lényegében forgatás nélküli mélyművelés. A talajlazítás elterjedése a szántás nélküli művelés alkalmazásának egyik következménye. Alkalmazása a mezőgazdaságban a 60-as évek végétől kezdődött meg igazán, mivel akkor már voltak megfelelő erőgépek (kezdetben a lánctalpasok), amelyek tudták üzemeltetni a lazítókat.  Vonóerőigényük ugyanis igen nagy, késenként legkevesebb 30 LE, de nagyobb munkamélységben, esetleg szárnyakkal felszerelt kések esetében elérheti a 80 LE-t is. A hazai talajlazító-gyártást a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kezdte meg a 60-as évek végén. Az FA és FA-I-U lazítók többféle változatban készültek, legnagyobb tagjuk 3 lazítókéssel rendelkezett, vonóerőigénye 90 LE körül volt. A 70-es években a Mezőgép Kaposvár foglalkozott itthon talajlazítók gyártásával. Egyik fejlesztésük a kombinált talajlazító LATAR típusjellel, amelyen már elmunkáló egység is volt, a másik, talán legismertebb ilyen munkagépük, a  VIBROLAZ nevű vibrációs lazításra alkalmas 40-50 cm munkamélységgel dolgozó lazítók voltak. Mivel a talajlazítókat nem csak a mezőgazdaságban, hanem más, leginkább meliorációs munkákban is használták, ezért nem csak a mezőgazdasági gépgyárak, hanem más vállalatok is gyártottak lazítókat, mint például Tiszántúli Meliorációs Vállalat Gépjavító Üzeme Szekszárdon HF-3/2 és ML-7 típusjellel. A Dél-alföldi Erdő- És Fafeldolgozó gazdaság speciális, szárnyas lazítókat gyártott E-TM-2 és E-TM-3 néven, melyeket leginkább erdőfelújításoknál használtak. A 80-as évek elején a Szarvasi Állami Tangazdaság is gyártott kis szériába függesztett altalajlazítókat nagy teljesítményű traktorokhoz. Elterjedt volt a mélylazítók műtrágyaszóróval kombinált változata is, melyek készültek függesztett és vontatott kivitelben is egyaránt. A műtrágya a tartályból adagolószerkezeten keresztül a lazítókések mögé szerelt csöveken át jut a talajba. A 70-es évek végén a Rába gyár IH licensz alapján megkezdte 5, 7 és 9 késes változatban, Rába-IH-10-14 típusjellel gyártani a középmélylazítókat.
   A magyar gyártmányok mellett természetesen nagy számú import lazítók is megjelentek az országunkban ebben az időszakban. Az egyik legnagyobb ilyen gép volt az amerikai IH-11 típusú V elrendezésű középmélylazító mely 9 lazító késsel rendelkezett volt, az esetleges kés törések és deformálódások ellen rugós biztosítást alkalmaztak az eszközön. Az ugyan csak amerikai Murray VC-922/A hasonló kivitelű 9 késes típus nyírócsapos megoldással védte a késeket a töréstől. Mindkét gép üzemeltetéséhez 300 LE feletti teljesítményű nehéztraktorra volt szükség. A világon mai napig elismert angliai HOWARD talajművelő és vetőgép gyártó cég Paraplow típusú ferdekéses középmély lazítójával volt jelen 1982-től hazánkban. Legnagyobb előnye az volt hogy üzemeltetéséhez 150-180 LE-s traktor is megfelelő volt. Még ugyanebben az évben megjelent a Haylock Triple Task ugyancsak Angol gyártmányú lazító is amelyet hengerborona tagokkal szerelt elmunkáló egységgel is felszereltek. 1986-ban a Rába MMG megjelent az 5 késes RÁBA ML mélylazítókkal amelyek 70 cm mélyen tudtak dolgozni Rába Steiger traktorokkal. Ugyanebben az évben a gyár kialakított a Rába-IH 10-14-es lazítóihoz, hengerborona tagokból álló elmunkáló egységeket. 1986 év másik mélylazító újdonsága hazánkban a braziliai ROME cég mélylazítója volt különböző munkaszélességben, melyeket az Iparszerű Gabonatermesztési Program keretében hoztak be. A keletnémet Fortschritt Kombinát is gyártott a nyolcvanas években talajlazítókat. Talán két legismertebb típusa a Fortschritt B-246/A és B-372/2 volt amelyeket a seelowi gyárában állított elő sorozatban. Az időszak vége felé a talajlazítást több talajművelő gépen kombinálva is alkalmazták, talán a legjobb példa erre az akkor már itthoni gyártású Rau Multitiller talajlazító késekkel szerelt változata.