A tartálykocsikat  a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben is egyaránt használják sokféle szállítási feladat elvégzésére. A mezőgazdaságban leginkább víz és vegyszerek, szervetlen hígtrágya (folyékony műtrágya), az állattenyésztésben szerves hígtrágya szállítására használják, de ezenkívül alkalmasak egyéb folyékony anyagok szállítására is. Felépítésüket és működésüket tekintve négy csoportra oszthatjuk a tartálykocsikat, melyek általában egy-, illetve kéttengelyes változatban készülnek: egyszerű lajtkocsi, szórószerkezettel felszerelt lajtkocsi, szívó-nyomó kompresszorral felszerelt tartálykocsi, zagyszivattyúval felszerelt tartálykocsi. Az egyszerű trágyalészállító lajtkocsi gravitációs töltésű és ürítésű. Ürítés közben a szórásképet a tartályban lévő anyagmennyiség befolyásolja. Ennek a kiküszöbölése és a szórásszélesség növelése érdekében ezeket az egyszerű lajtkocsikat különféle mechanikus szóróberendezésekkel szerelték fel. A legszélesebb körben a kompresszoros tartálykocsik terjedtek el, mivel ezek alkalmasak felszívásra, szállításra és túlnyomás alatti ürítésre is egyaránt. Ezeknek a tartályoknak erősnek kell lenni, a túlnyomás miatt, ezért leginkább fémből készülnek, de vannak üvegszálbetétes műanyag tartályok is. A zagyszivattyúval szerelt tartálykocsikban nincs túlnyomás, ezért ezeket nem szükséges különlegesen erős anyagból készíteni. A töltést, a tartályban történő keverést és a kiszórást a kocsira épített zagyszivattyú végzi, amely lehet centrifugális vagy csavarszivattyú.
    Kezdetben a tartálykocsik csak felszíni kiszórásra voltak alkalmasak. Azonban a hígtrágya jobban hasznosítható ha a talajba jut, valamint környezetkímélőbb is a kijuttatása ha a tartálykocsiból a hígtrágya egy adapteren keresztül közvetlenül a földbe kerül. Ezek az adapterek általában kultivátorok, ahol a kapaszárnyak mögé vezetett csöveken át jut az anyag a talajban. Ezt a módszert injektálásnak is szokták nevezni. A legismertebb ilyen magyar adapteres tartálykocsi a DETK-15 és a Huniszóró 14.
     A magyar mezőgazdaságban a kompresszoros (vákuumszivattyús) tartálykocsik - közismertebb nevén a "szippantók" - a legelterjedtebbek, amelyekből hazai gépgyártók sokféle változatot készítettek és teljes mértékben kiszolgálták a gazdaságokat, így csak nagyon kevés import tartálykocsi volt. Magyarországon a tartálykocsik gyártása Hódmezővásárhelyen kezdődött kb. 1971-től. Készültek egy- és kéttengelyes változatok, mindegyikből többféle méretű és felszereltségű típus. A gépcsalád először az ETK majd később DETK nevet kapta. A 80-as években a gyártás Nyíregyházára került át, de az alapgépek változatlanok maradtak, viszont a továbbfejlesztéseket már itt végezték. Kéttengelyes változat a DETK-5 és -205, egytengelyes változat (beleértve a tandem típusokat is) a DETK-15, DETK-108, CSTK és DETK-110. A DETK-15 és 108 típusokra hígtrágya-talajbajuttató berendezés is felszerelhető, melyet Nyíregyházán gyártottak hozzá FTTB-2 és TTIB néven. Ugyancsak Nyíregyházán készült 1977-ben a műanyag tartályos, csigás keverővel és hátsó szórólapáttal ellátott, egytengelyes SZLK-5 tartálykocsi. A permetező gépeiről híres Herceghalmi Kísérleti Gazdaság is gyártott tartálykocsikat. Az 1985-ben megjelent Huniper 5500-típus a DETK-15-re hasonlít, egytengelyes kivitelű és permetező szórókeret is felszerelhető rá. A másik itt gyártott gép a híres és robosztus Huniszóró 14, amelyen injektáló egység is található.
Csekély számban ugyan de megtalálhatók voltak egyéb külföldi gyártóktól származó tartálykocsik is, ilyen volt a Fortschritt HTS-100.27, a Csehszlovák kéttengelyes CPF-3, és a Hesston-1510 hígtrágya felszedő és kiszóró tartálykocsi melyet licenc alapján a Nyíregyházi Mezőgép HFS-105 típusjellel gyártott.
Rendeltetésüket tekintve ugyanebbe a tartálykocsi kategóriába tartoztak a tehergépkocsira szerelhető hígtrágya felszívó, szállító és szóró felépítmények. Ezek legismertebb típusai az orosz ANZS-2, Zil teherautóra szerelhető felépítmény, a HÓDGÉP DETK Unitank, Csepel teherautókra adaptált változata, és a DETK-110-es típus a Rába-26.230 DFKA és 22.230 DFKA tehergépkocsikra  szerelhető  konstrukciója. Az NDK IFA kombinát is gyártotta összkerékhajtású IFAW-50 szériát önfelszívó tartálykocsis változatban is. 
A 80-as évek végén 1988-tól kerültek kialakításra hazánkban nyugati mintára az önjáró IGM 01 és 02 flotációs abroncsokkal szerelt hígtrágya szállítós és talajba injektáló gépek, melyek RÁBA fődarabokból épültek fel.