Vontatott és függesztett silózógépek                                                       

     Magyarországon a vontatott silózó gépek elterjedése egészen az 50-es évek végére tehető, ekkor kezdődött el tartós elterjedésük a hazai takarmányozási technológiában főleg a silókukorica betakarításban. Legelőször az orosz SZK-2,6 vontatott silózó jelent meg mely csak a lábon álló szálastakarmányok és a silókukorica betakarítására volt alkalmas, a vele párhuzamosan haladó szállítójárműre történt a siló ürítése. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár hasonló elven működő AS-1,8 gépe a maga után vonatott pótkocsira rakodott. Ezen gépek mindegyike külön gépkezelőt igényelt a traktoroson kívül. A később 1964-ben megjelent lengőkéses Orkán-1,5 és a hagyományos felépítésű KS-69 jugoszláv-magyar silózó már külön kezelő nélkül dolgozott, de ezek is a maguk után vontatott pótkocsira ürítettek, viszont a KS gép már alkalmas volt levágott szálastakarmány rendfelszedéssel egybekötött silózására is, sőt külön direktvágó adapterrel rendelkezett álló szálasanyagok betakarítására, és a silókukoricát is soros adapterrel takarította be. A Csehszlovák gyártmányú SPKZ-160 silózó már jóval modernebb volt, mint hasonló kialakítású társai, de talán nem elfogultság azt mondani hogy a legkedveltebb és legelterjedtebb az NDK Fortschritt Kombinát E-065 és annak fejlesztett E-066 vontatott silózói voltak.  Ezek mellett meg kell említeni hogy már akkor megjelentek az első függesztett kialakítású adapterizált silózó gépek melyek első példányai az SZK-3 és SZK-4 jelzésű orosz arató-cséplő gépek vágószerkezetének a helyére szerelhetők voltak, igaz ezek csak silókukorica betakarításra voltak alkalmasak. 1970-ben megérkeztek a fejlesztett KSZ-2,6 vontatott silózók, melyek az orosz SZK-2,6 továbbfejlesztése, 4 sor silókukorica betakarítására volt alkalmas. Bemutatták még ebben az időben a magyar „Hurrikán” jelzésű vontatott silózót mely az AS-1,8 továbbfejlesztése, munkaszélessége 3 sor silókukoricában. Az Szk-4-es arató-csépló gépek új silózó adapterei az FKA-2,6 kukorica betakarító adapter és a FAUN jelzésű szecskázó adapter egybeépítéséből jött létre, mely a gép vágószerkezetének helyére szerelve szolgált a silókukorica betakarítására és a párhuzamosan haladó járműre történő fújására. Itt az arató-cséplő gép mint eszközhordozó erőgép szerepel, cséplő és magleválasztó szerkezetei nem üzemelnek. 1971-ben megjelent a Fortschritt Kombinát fejlesztett vontatott silózója mely az E-066 módosított változata volt, E-067/1 jelzéssel. A 70-es évek elejétől kezdve az önjáró silózók rohamos elterjedésével az azokhoz képest korszerűtlen kialakítású vontatott silózók gyártásának volumene csökkent, fejlesztésűk lelassult vagy leállt. A Mezőgéptröszt Békéscsabai Mezőgép Vállalata, a Klado jelent meg a hetvenes évek végén a KLADO-561 típusú vontatott, nagyon modern kialakítású, aprító  dobbal ellátott  vontatott silózókkal. Később több típusú KLADO silózó is ki lett fejlesztve de nem mindegyik sorozatgyártása indult be. 1980-tól kezdődően csak egy két keleti gyártású vontatott silózó jelent meg hazánkban (SKPU-220 Csehszlovák, KPKU-75 Orosz), zömmel a nyugati és tengerentúli importból kerültek vontatott silózók az országba, amelyek kivétel nélkül nagy teljesítményű gépek voltak. Ezek közül a Német Claas Jaguár típusok, a Dán Taarup cég 602 és 605 típusai,  a Kemper, Pöttinger és Mengele márkák függesztett tolt rendszerű és vontatott típusai (Mengele SH-40, Pöttinger Mex V,  Kemper Champion-2200 és 3000), az amerikai Hesston-7140, 7150, 7160 és a John Deere-3940, 3960 vontatott típusok. Az időszak végén M-3170 néven a Szolnoki Mezőgép újra beindította a régi orkán elnevezésű szártépős silózóknak a gyártását.